A csapágyak lényegében két fő komponensből épülnek fel.

A csapágyak szerkezete két alapvető elemre bontható, amelyek együtt garantálják a zökkenőmentes működést és a megfelelő terheléselosztást. Az első és legfontosabb rész a belső gyűrű, amely a csapágy belsejében található. Ez a gyűrű általában a forgó alkatrészekhez, például tengelyekhez van rögzítve. A belső gyűrű biztosítja a megbízható kapcsolatot a forgó komponens és a csapágy között.

A csapágy második fontos része a külső gyűrű, amely a csapágy külső peremén helyezkedik el és illeszkedik a gép házához vagy más szerkezeti elemekhez. A külső gyűrű célja, hogy biztosítsa a csapágy stabil rögzítését és támogassa a belső gyűrű által végzett sima mozgást. A belső és a külső gyűrű között helyezkednek el a gördülő elemek, amelyek lehetnek golyók, hengerek, tűgörgők vagy kúpgörgők, az alkalmazott csapágy típusától függően. 

A csapágy működése szempontjából elengedhetetlenek a gördülő elemek. A gördülő elemek feladata, hogy minimalizálják a súrlódást és elősegítsék a zökkenőmentes és hatékony működést a csapágyon belül. A csapágy gördülő elemei azáltal csökkentik a súrlódást és kopást, hogy a terheléseket egyenletesen elosztják a belső és külső gyűrűk között, ami növeli a csapágy élettartamát és hatékonyságát. A mechanikai elrendezés javítja a gépek és járművek megbízhatóságát, hatékonyságát és hosszú távú működési képességét. 

Összességében a csapágyak két fő része – a belső gyűrű és a külső gyűrű – valamint a közöttük lévő gördülő elemek együttes működése alapvető fontosságú a mechanikai rendszerek optimális teljesítményének fenntartásában.